A kecskeméti Tudomány és Művészetek Háza egy patinás, minden igényt kielégítő konferencia színhely, mely szinte valamennyi rendezvényi alkalomhoz (kiállítás, tanácskozások bemutatók, továbbképzések, tanfolyamok, stb.) megfelelő.
A Kerényi József terem, faburkolatú, legfeljebb 100 fő befogadására alkalmas, klimatizált konferenciahely. Az előtérben kiállítások és fogadások tarthatók. Ideális színhely a tanácskozásokhoz tartozó poszter bemutatók rendezéséhez. A teremben nem rögzítettek a székek, ezért kerekasztal konferenciák és kisebb tanácskozások ideális színhelye.
A Kongresszusi terem 250 fő (maximálisan 300 fő) befogadására alkalmas klimatizált előadóterem, melyben tudományos tanácskozások, konferenciák rendezhetők. A terem kiváló akusztikai tulajdonságainak köszönhetően hangversenyek, zenei események közkedvelt helyszíne.
Az épületben található a klubhelység és büfé (közösségi tér), mely minden igényt (a konferenciákhoz tartozó vendéglátói szolgáltatásokat is) kielégít. A klubhelység Kecskemét egyik leglátogatottabb és legközkedveltebb helye volt.
A Tudomány és Művészetek Házában állandó kiállításként ingyenesen látogatható a Michelangelo szoborpark galéria. A neves itáliai szobrászművész legismertebb alkotásairól készült, eredeti méretű gipszmásolatok egyedülállóak az országban.
Szeretettel várjuk az Önt és rendezvényét a Tudomány és Technika Házában, Kecskeméten a Rákóczi út 2 szám alatt.
Keressen bennünket telefonon, email-ben, vagy személyesen!
- Földszinti aula (kiállítás)
- Kerényi József terem (I. emelet)
- Közösségi tér (földszint)
- Kiállítási előtér (I. emelet)
- Irodák (I. emelet)
- Kongresszusi terem (2. emelet) – jelenleg felújítás alatt
Szolgáltatások
- Rendezvényszervezés
- Hangosítás
- Kiállítások rendezése
- Rendezvényekhez kapcsolódó irodai szolgáltatások
A TIT története
Tisztelet az emberépítőknek. “A Magyar Értelmező szerint „az ismeret a valóságra, illetve ennek valamely területére vonatkozó tapasztalatok, általánosítások, fogalmak összessége – tanulással szerzett tudás, valamely tárgykörre vonatkozó ismeret.” E munka az ismeretek kecskeméti terjedésének és főként a tudatos, szervezett terjesztését történelmi-szociológiai szempontú fölvázolására törekszik, már csak terjedelmi okokból is, a megközelítő teljesség igénye nélkül. A szerző azonban megkísérli a tudásgyarapító törekvések koronként változó politikai, társadalmi, kulturális, életviteli motivációinak, tartalmának, formáinak, módszereinek, hatásának érzékeltetését. Az adott oldalszámmal és esetenként az adatbázisok hiányaival küszködve megpróbálom felvillantani a gondolkodás, a kifejezés, a magatartás, az életszínvonal, a gazdaság, a városkép változásainak és az ismertbővülésnek tulajdonítható összefüggéseit. Sajnos sok irat elveszett, vagy lappang, ezek fölkutatásához a gondoltnál több időre lett volna szükség.
Jó lenne tudni például, hogy kik, miért léptek a TIT tagjai közé? Dokumentumok nélkül is állíthatom, hogy sokan belső szenvedélyből vállalták az előadásokat, boldoggá tette őket a hallgatóság elégedettsége, szavainak hatása.
Mérhető egyáltalán az ismereterjesztés haszna? Még egy-egy, mégiscsak pontosabban bemérhető iskolai óra hatásának kimutatására sincs műszer, legfeljebb személyes tapasztalat. Egy-egy elhintett gondolatot, magatartás mintát olykor évtizedek múltán hívja elő valamilyen élethelyzet. Több mint félszázaddal egy felejthetetlen magyar óra után Dunavecsén vigasztaltak hajdani tanárom Petőfi Reszket a bokor, mert … versének utánozhatatlan gyengédségére, lelkünket rácsodálkoztató szavai, amikor a remekművet egy nótaszerző el-bőgte a „hajdani kis lak” közelében. …” (Heltai Nándor)
A Zsinagóga létrejötte
🕍 Összefoglaló – A kecskeméti volt zsinagóga története
A kecskeméti zsinagóga története a 19. század elején kezdődött, amikor a helyi zsidó közösség először vásárolt imaházat, majd 1818-ban felépítette első zsinagógáját. A közösség növekedésével új, nagyobb templomra volt szükség, amelynek építése 1864-ben kezdődött ifj. Zitterbarth János tervei alapján, moreszk-romantikus stílusban. Az építkezés anyagi nehézségek miatt elhúzódott, és csak 1871-ben fejeződött be. A zsinagóga belső tere gazdagon díszített arabeszk motívumokkal, öntöttvas oszlopokkal és kétemeletes női karzattal rendelkezett. A templomot 1944-ben a német megszállás során hadicélokra használták, berendezését tönkretették. 1966-ban döntés született az épület újrahasznosításáról, és 1972-re a Tudomány és Technika Háza néven új funkciót kapott. Az átalakítás során megőrizték a műemléki homlokzatot, miközben korszerű belső tereket alakítottak ki konferenciateremmel, könyvtárral, klubhelyiségekkel és irodákkal.
Summary of the Former Synagogue in Kecskemét
The history of the synagogue in Kecskemét began in the early 19th century, when the local Jewish community first purchased a prayer house and later built their first synagogue in 1818. As the community grew, a larger temple was needed. Construction of the new synagogue began in 1864, based on plans by architect János Zitterbarth Jr., in a Moorish-Romantic style. Due to financial difficulties, the building was only completed in 1871. Its interior featured richly decorated arabesque motifs, cast-iron columns, and two-story women’s galleries. During the German occupation in 1944, the synagogue was repurposed for military use and its furnishings were destroyed. In 1966, a decision was made to repurpose the building, and by 1972 it was transformed into the House of Science and Technology. The renovation preserved the historic façade while creating modern interior spaces including a conference hall, library, club rooms, and offices.
A Tudomány és Művészetek Házával kapcsolatos dokumentumok letöltése:
Heltai Nándor: Tisztelet az emberépítőknek
Az alábbi fényképgaléria tartalmazza a Tudomány és Művészetek Háza földszinti és első emeleti termeit tereit:
Tudomány és Művészetek Háza
a Bács-Kiskun Vármegyei
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
székháza
Kecskemét, Rákóczi út 2. (6000)