A Kerényi József terem, faburkolatú, legfeljebb 100 fő befogadására alkalmas, klimatizált konferenciahely. Az előtérben kiállítások és fogadások tarthatók. Ideális színhely a tanácskozásokhoz tartozó poszter bemutatók rendezéséhez. A teremben nem rögzítettek a székek, ezért kerekasztal konferenciák és kisebb tanácskozások ideális színhelye.
A Kongresszusi terem 250 fő (maximálisan 300 fő) befogadására alkalmas klimatizált előadóterem, melyben tudományos tanácskozások, konferenciák rendezhetők. A terem kiváló akusztikai tulajdonságainak köszönhetően hangversenyek, zenei események közkedvelt helyszíne.
Az épületben található a klubhelység és büfé (közösségi tér), mely minden igényt (a konferenciákhoz tartozó vendéglátói szolgáltatásokat is) kielégít. A klubhelység Kecskemét egyik leglátogatottabb és legközkedveltebb helye volt.
A Tudomány és Művészetek Házában állandó kiállításként ingyenesen látogatható a Michelangelo szoborpark galéria. A neves itáliai szobrászművész legismertebb alkotásairól készült, eredeti méretű gipszmásolatok egyedülállóak az országban.

Szeretettel várjuk az Önt és rendezvényét a Tudomány és Technika Házában, Kecskeméten a Rákóczi út 2 szám alatt. 

Keressen bennünket telefonon, email-ben, vagy személyesen!

• Földszinti aula (kiállítás)
• Kerényi József terem (I. emelet)
• Közösségi tér (földszint)
• Kiállítási előtér (I. emelet)
• Irodák (I. emelet)
• Kongresszusi terem (2. emelet) – jelenleg felújítás alatt

Szolgáltatások

• Rendezvényszervezés
• Hangosítás
• Kiállítások rendezése
• Rendezvényekhez kapcsolódó irodai szolgáltatások

A TIT története

Tisztelet az emberépítőknek. “A Magyar Értelmező szerint „az ismeret a valóságra, illetve ennek valamely területére vonatkozó tapasztalatok, általánosítások, fogalmak összessége – tanulással szerzett tudás, valamely tárgykörre vonatkozó ismeret.” E munka az ismeretek kecskeméti terjedésének és főként a tudatos, szervezett terjesztését történelmi-szociológiai szempontú fölvázolására törekszik, már csak terjedelmi okokból is, a megközelítő teljesség igénye nélkül. A szerző azonban megkísérli a tudásgyarapító törekvések koronként változó politikai, társadalmi, kulturális, életviteli motivációinak, tartalmának, formáinak, módszereinek, hatásának érzékeltetését. Az adott oldalszámmal és esetenként az adatbázisok hiányaival küszködve megpróbálom felvillantani a gondolkodás, a kifejezés, a magatartás, az életszínvonal, a gazdaság, a városkép változásainak és az ismertbővülésnek tulajdonítható összefüggéseit. Sajnos sok irat elveszett, vagy lappang, ezek fölkutatásához a gondoltnál több időre lett volna szükség.

Jó lenne tudni például, hogy kik, miért léptek a TIT tagjai közé? Dokumentumok nélkül is állíthatom, hogy sokan belső szenvedélyből vállalták az előadásokat, boldoggá tette őket a hallgatóság elégedettsége, szavainak hatása.

Mérhető egyáltalán az ismereterjesztés haszna? Még egy-egy, mégiscsak pontosabban bemérhető iskolai óra hatásának kimutatására sincs műszer, legfeljebb személyes tapasztalat. Egy-egy elhintett gondolatot, magatartás mintát olykor évtizedek múltán hívja elő valamilyen élethelyzet. Több mint félszázaddal egy felejthetetlen magyar óra után Dunavecsén vigasztaltak hajdani tanárom Petőfi Reszket a bokor, mert … versének utánozhatatlan gyengédségére, lelkünket rácsodálkoztató szavai, amikor a remekművet egy nótaszerző el-bőgte a „hajdani kis lak” közelében. …” (Heltai Nándor)